Noutăți la raft: astăzi despre literatură în limba maghiară

„A holland lány : Audrey Hepburn a II. Világháborúban” – Matzen, Robert

„Gazdag ​és arisztokrata családból származott Audrey Hepburn? Pompás hollandiai kastélyokban nevelkedett gyerekkorában, mint egy hercegnő? Szülei valóban szimpatizáltak a nácikkal? Az anyja tényleg találkozott Adolf Hitlerrel? Miért Anne Frank volt Audrey lelki társa? Mit látott a világháború legnagyobb ejtőernyős hadműveletéből, és hogyan élte meg nagybátyja kivégzését? Hogy szerzett titkos balettelőadásokkal pénzt az ellenállóknak? Tényleg tagja volt a holland ellenállásnak?
Audrey Hepburn máig Hollywood egyik legragyogóbb csillaga, a Római vakáció és az Álom luxuskivitelben című filmek világhírű színésze, aki végül a filmkészítés helyett mégis inkább a családját választotta, és élete utolsó éveiben az UNICEF nagyköveteként tevékenykedett. Számos életrajz született ugyan róla, mégis most először ismerhetjük meg részleteiben hollandiai gyermekkorát, a II. világháború alatti fiatalkori éveit. Az átélt borzalmak és tapasztalatok egy életre meghatározták a mindennapjait, az ellenállás alapvetően befolyásolta művészi tevékenységét, döntéseit és következetes társadalmi felelősségvállalását. Fia, Luca Dotti szerint egyenesen a háború tette azzá az emberré, aki végül lett.
Robert Matzen részletekbe menő könyve feltárja a színésznő kevéssé ismert gyerekkorát, családi hátterét, és elmeséli, hogyan lett a félénk, tizenöt éves kamaszból a későbbi művész és emberbarát világsztár. A holland lány a színésznő saját visszaemlékezései, valamint levéltárakban végzett kutatások, egykori szomszédokkal és helyi lakosokkal készített interjúk és háborús naplók felhasználásával készült. A kötet fotókat is tartalmaz, melyek nagy része Audrey személyes gyűjteményéből származik, és itt jelennek meg először.” Európa Könyvkiadó

„Keserédes” – McCullough, Colleen

„A Latimer nővérek – két ikerpár – olyan közel állnak egymáshoz, amennyire csak testvérek állhatnak. Ám mind a négy ragyogó fiatal nőnek megvan a maga saját álma: Edda orvos akar lenni, Grace férjhez akar menni, Rika soha nem akar férjhez menni, Kitty pedig arra vágyik, hogy az emberek ne a szépsége alapján ítéljék meg. Bár Új-Dél-Wales-szerte híresek szépségükről, szellemességükről és ambíciójukról, az 1920-as évek elején az élet csak igen korlátozott lehetőségeket kínál nekik, ezért úgy döntenek, hogy belevágnak az új típusú ápolónőképzésbe, amely addig elérhetetlen utakat nyit meg a nők előtt. A kórház spártai életében, a kemény munkában elmerülve mind a négy lánynak döntenie kell szerelemről, karrierről és arról, hogy mi is a legfontosabb nekik. Az eredmény olykor boldogság, olykor szívet tépő fájdalom – maga a keserédes élet.” Európa Könyvkiadó

„Az utolsó királynő : Hetven év küzdelem a monarchiáért” – Irving, Clive

„2019-ben úgy tűnt, a királynő végre fesztelenül mozog a Windsorok új generációja által teremtett modern világban, miközben a Brexit-kampány ironikus módon arra ösztönözte a briteket, hogy hagyjanak fel végre a vágyakozással az iránt a dicsőséges kor iránt, amely valójában sohasem létezett. Ám Clive Irving különleges életrajza egy törékeny intézményt tár elénk, amelynek rendkívül kötelességtudó matriarchája csak úgy tudta biztosítani a monarchia túlélését, hogy fausti paktumot kötött a könyörtelen médiával. A rettenetes 1992-es év után a királynő olyan egyedülálló eredményességgel állította helyre saját maga és ezáltal a királyság intézményének hírnevét, amely példa nélkül való a világtörténelemben.
Az utolsó királynő nem szokványos életrajz. Clive Irving egy oknyomozó újságíró kritikus szemével mutatja be Erzsébet és a királyi család életét a fennmaradásért vívott küzdelemben, melynek során sosem látott változásokkal kellett szembesülniük.” Európa Könyvkiadó

„Legvégül a szív” – Atwood, Margaret

„Amerikát romba döntötte a gazdasági válság. A munkanélküliektől és hajléktalanoktól hemzsegő rozsdaövezetekben bandák, vandálok és elmebetegek fosztogatnak. A fiatal házaspár, Stan és Charmaine azért van még életben, mert csodával határos módon megmaradt autójukban laknak, ám nemritkán így is másodperceken múlik a sorsuk. Egy nap megváltásként érkezik a hír: önkénteseket keresnek Consilience városába, a Pozitron Projektbe. A Projekt résztvevőinek rendes munka és kényelmes, tiszta otthon jár – minden második hónapban. A köztes időszakokat viszont a város és a projekt szívét jelentő Pozitron börtönben, fegyencként kell tölteniük, házukat pedig frissen szabadult váltótársaik foglalják el, akikkel szigorúan tilos érintkezniük – erről a Megfigyelés gondoskodik. Elsőre nem tűnik túl nagy áldozatnak egy rendezett életért cserébe, ám amikor Charmaine a szabályokat áthágva szenvedélyes viszonyba kezd váltótársával, nyugtalanító események láncolata veszi kezdetét, s előbb-utóbb kénytelenek feltenni a kérdést, mi zajlik valójában Consilience és a börtön falai mögött.
Margaret Atwood 2015-ben írt disztópiájában a társadalmi felelősség és a közös túlélés problémái mellett előtérbe kerülnek az egyéni lét, legfőképpen a szenvedély kérdései: meddig mehet el az ember a másik birtoklásában anélkül, hogy elveszítené önmagát?” Kiadó Jelenkor

„Tengernek karcsú szirma” – Allende, Isabel 

„A spanyol polgárháború végéhez közeledve a fiatal orvos, Víctor Dalmau és a zongorista Roser Bruguera a Pireneusok hegyláncán keresztül, viszontagságos körülmények között menekül Barcelonából. Első állomásuk Franciaország, ahonnan a világhírű chilei költő, Pablo Neruda segítségével a Winnipeg nevű hajón vándorolnak tovább a költő által a tenger karcsú szirmának nevezett dél-amerikai országba, Chilébe. Beilleszkednek a társdalomba, már-már elhiszik, hogy megtalálták a békét, és életük nyugvópontra jutott, amikor Pinochet katonai puccsa után másodszor is emigrációba kényszerülnek, ezúttal Venezuelába. Kalandos körülmények között kerülnek vissza Chilébe, hiszen ahogy a szerző mondja, „ha eleget él az ember, minden kör bezárul”.
Sodró, megrendítő és felemelő események, nem hétköznapi szereplők kalauzolják végig az olvasót a 20. század Európáján és Dél-Amerikáján. Nincs hely a világon, ahol jobban ismernék a populista önkényuralmak és az ugrásra kész államcsínyek természetét vagy a lélek gyógyulásához fűzött reményt és a szerelem gyógyító erejébe vetett hitet, mint Latin-Amerikában, de még inkább Chilében. És nincs, aki erről érzékenyebben, árnyaltabban és pontosabban tudna mesélni, mint Isabel Allende.” Geopen Könyvkiadó