Secția „Împrumut carte pentru adulți” vă prezintă ultimele noutăți editoriale în limba maghiară ale autorilor, profesor Szőcs Katalin: „Az élet dala”, „Tavaszi szél. Kikelet”, „Nyári fény. Délibáb” , „Ősz, nyugat. És a föld” și a soțului său, profesor Szőcs M. István: „Gondolatok és vágyak az alkotások útján.
„Az élet dala – Szőcs Katalin”
„Az élet egy rend alapú rendszer. Ez a rend szerenti összehangolódás ritmikus, akár a zene. Az ókor bölcselete szerint a fény terjedése a hangrezgéshez hasonló törvényszerűségen alapszik. A lét energiáit a hang hullámainak a természete irja le. A kiinduló Egy törvényének a rendje tarja együtt a rendszereket. A lét terében ez a rezgéshalmaz nem más, mint maga az élet zenéje. Minden rendszer sajátja egy ritmus, egy dallam, de mindenik alapja az Egy rendjének ritmusa. A kozmikus törvény olyan, mint egy alaphangzás, melyből minden változat ered, és ammellyel össze kell hangolódni. Az anyagba ágyazódott szellemi fényerő rezgéseinek törvénye a hang terjedésének hetes rendseréhez hasonló. Hét kristályrendszer létezik, hét lépésben szaporodnak az élő sejtek, a szellemi régiót is hét szint jellemzi.
A teremtő és fenntartó energiaörvény hetes lépésből álló arányának megfelelően őrizte meg az ősi tudás a hét lelki-szellemi sikját és a sikok vezetőinek számát. Innen ered az ősanya-fának, az életfának a hét ágáról alkotott képzete, a hétmérföldes csizma, a hétágra sütő nap, a hetedhét ország is. Ilyen törvényszerűség jellemzi mind az ember energiacsokrait, mind a sztratoszféra Schumann-rezonanciáját.
A régi időktől fogva az ember próbálta megérteni, lejátszani és ábrázolható képekkel megközeliteni az életet adó és fenntartó erőt. A hun-magyar népi regevilágokban, bölcseletben rejlő tudás sok hasonlóságot mutat más régi népek emlékezetével. Több tudományág közös elemei kerülnek egymás mellé: a régi népek teremtéstörténetei, bölcselet, művészettörténet, geometria, fizika, kémia, diszitőművészet, a Kárpáthon néprajza.” (Szőcs Katalin)
„Tavaszi szél. Kikelet – Szőcs Katalin”
„A farsang, a tavaszi nap-éj egyenlőség, a húsvét az évkori ünnepek közül a tavaszhoz kapcsolódik. A tavasz és a keleti irány hasonló hatású rezgésekkel rendelkezik, mint a napkeltei idő.
A természet tavaszi erői és a napkelte hasonlóan újrateremtik a fényt, és hasonló hatást váltanak ki a földi életre. A régi korok embere az igazi teremtő erőt a tavaszi és a napkeltei erőkhöz kötötte. A teremtés a keleti égtájhoz és a tavaszhoz tartozó szellemrész műve. A tavaszi növekvő naperő emelő erői segitenek a változásban. Ez a váltyozó jelleg a női természethez hasonló. A természeti népek a tavaszhoz és a napkeltéhez kötődő erőket a sötétnek tartott szellemrészhez sorolják. Ez a szin a nőijellegű erőkre jellemző […]
Az égtájakhoz és évszakokhoz kapcsolódó természeti erők nagy hatással vannak a földi életre, beleértve az embert is. Ezekből épül fel a föld élővilága és az élettelennek nevezett szilárd anyagok is. Az elemi erők formálják meg az ember testét és szellemét.” (Szőcs Katalin)
„Nyári fény. Délibáb – Szőcs Katalin”
„Az élet eredője Isten, a hármasságon alapuló szellemi fényerő. A szellemi hármasság hatja át az anyagot is. Az isteni rend törvénye szerint történnek velünk a dolgok. A három az isteni rendet, a különböző erők harmonikus kapcsolódását képviseli.
A nagy évköri ünnepek szimbolikája régi tudásra épül. Minden ünnephez kapcsolódó szokások és azok képi világa az adott évszak jellegzetes elemi erőivel kapcsolatosak. A nyári időben van a legnagyobb fényerő. A fény égiteste a nap. A fényhez tartozik az elemi erők közül a tüz. A nyárhoz és a nappalhoz a tűz fénye rendelődik, és a déli irányban fejti ki legnagyobb hatását. Rendszerint hármassággal, napkoronggal, gömbbel vagy körablakkal ábrázolják. Állatmegfelelője az oroszlán.
A régi népek: hun, mezopotámiai, hindu, egyptomi, indián stb. Képi anyagaiban és szakrális szövegeiben szó van nemcsak az ősökről, a teremtésről, hanem világunk szerkezetéről is. A teremtő erőt a hármasság jellemzi, és a teremtés lényege a hármas rendszerben jelenik meg. A három a teremtő erő harmóniájához kapcsolódik.
A hármasságban való egység gyakori témája a bölcseletnek és az ünnepekhez kapcsolódó képjeleknek is. A teremtő erő hármassága anyai jellegű. A fizikai létet is ez az anyai jellegű teremtőerő hatja át.
A Kárpát-medence a Boldogassony kertye. A nyár a nagy szabadtéri ünnepek, a sátoros sokadalmak ideje. A Sarlós Boldogasszony előtti és utáni nyolcadban zajlanak a helyi versenyek, lófuttatás, közös ima, szertartás. A zarándoklatok során közös szertartással, imafüzérek segitségével, meditálással igyekszik az ember eljutni a belső béke honába.
Sarlós Boldogasszony ünnepe egyike az élet anyához kapcsolódó ünnepeknek. Régen ekkor egyeztették és figyelték meg a nap állását a világ különböző tájain lakó hun törzsek.” (Szőcs Katalin)
„Ősz, nyugat. És a föld – Szőcs Katalin”
„A Föld nevű bolygó a mi otthonunk. Azt mondjuk: anyaföld. A nyugati irányban, napnyugtakor és ősszel a Föld elemi ereje teljében van. Ez a természeti elem jellege szerint férfiasan erős. Olyan, mint a létünkért tett és teendő dolgok sora. A Föld elemi erejéhez a vörös és a fekete szin tartozik. Fizikai testünk a Föld ásványi anyagaiból áll össze. A földelem adja a szilárdságot és a táplálékot az embernek.
Földünk egy élő szervezthez hasonló. Több, mint termőföld. A rezonancia elven mindennel kapcsolatban áll. Az égitestek hatással vannak a Földre, és Földünk rezgőrendszere kihat a kozmoszra. A Föld körüli levegő rezgésének frekvenciái (Schuman – rezonancia) kapcsolatban vannak az emberek tudatosságával.
Földünk és a földi élet különleges jelleggel bir. Az ember gondolkodása és érzelmi állapota kihat a környezetre és az egészégére. Egy olyan rendszer, ahol a gondola – érzelem harmonikus játékában az érzelmek különös hangsúllyal rendelkeznek. Világunk fénytermészetű rezgő részek összességéből áll, akár a hangzás. A kiinduló Egy törvénye tartja össze a rendszereket. Az ember erőtere is tóruszos jellegű, akár a Földé vagy a kozmikus téré. A sziv tere is ilyen tóruszos format vesz fel. A szivnek megfelelően a hármassággal jellemezhető szeretet a legnagyobb teremtőerő. A tér tóruszos rendszerének kozmikus törvénye a szeretet, az Egy, a hármasság. A szeretet egy végtelenül áramló erő, mely Isten frekvenciái szerint harmóniát hoz létre ember és Föld-kozmosz között. A sziverő egészet, egészéget teremt. A félelem, neheztelés, harag, önzés stb. Szeretethiányt jelent.” (Szőcs Katalin)
„Gondolatok és vágyak az alkotások útján – Szőcs M. István”
„A minister a tengerparti Mamaiára küldött kikapcsolódni, igy alkalmam nyilt meglátogatni a menyasszonyomat, Kovács Katalin Jászvárosban.
Induláskor elhatároztam, hogy nem fogok beszélni a munkámról, s cask hallgatom a gyönyörű és kiváló tanuló lány búcsúzását az egyetemi éveitől. Figyelni fogom kecses mozgását a jászvásári Eminescu és Kiállitás park hatalmas sétányain. A tavasz rivaldafényében végigtáncoltuk a csodálatos fák koronája alatt a soha el nem múló ifjúságot, felidézve a felejthetetlen múltat, amikor megnyertem a klasszikus táncok versenyét a Cuza egyetem cararrai márvány előcsarnokában. De most nem érdekelt se a múlt, se a jövő, cask ámulva néztem menyasszonyom csodálatos seemét, figyeltem kecses mozgását, daloltuk a hervadhatatlan keringőket, s repültünk, mint a szellő.
Találkozásunk a boldog éveinket jelezte, tudatában voltunk annak, hogy a mi szerelmünk gyümölcsei, a gyermekeink azok, akik életünk igazi boldogságát nyújtják.
Elhatározásunkban elevenen élt a sokgyermekes boldog család, amely hozzásegit az alkotó emberi élet kiformálásához. Mi nemcsak egyetem tanárok, hanem feltalálók akarunk lenni, olyanok, akiknek találmányait alkalmazza a nagyipar az emberiség javára. A népnek nem alamizsnát, hanem életalapot kivánunk nyújtani.„ (Szőcs M. István)
Vă invităm la bibliotecă să împrumutați volumele propuse.